Az utazó a Mostban

Az utazó a Mostban

Szemerkélt az eső. Már este volt. Az utazót ott érte utól az idő a zebrán, épp lépés közben, a jobb lábát emelte, s lendítette volna előre, amikor odaért hozzá, s azonnal szerte is foszlott, legalábbis úgy tetszett, látta atomjaira hullani. Miközben ő a jelenben maradt, látta a többi időt, a jövőt, elhaladni maga mellett. Hátra pillantott és hunyorogva pislatta az utat maga mögött a kis gödröket, itt-ott a vargabetűket, a szükségtelen kanyarokat, a visszatartó erőket, a sok lehúzó energiát. Látta az egyes lábnyomait, azt is, amikor megtorpant néha, s amikor előre fordult, az összes további lépésére tekintett.

A múlt, jelen, jövő egyszeriben összeolvadt, s az utazó ott ragadt a mostban, s a most érzés benne maradt, bele égett a retinájába, a zsigereibe.

Szélesen elmosolyodott, látta már a léte értelmét, sőt az egész lét értelmét is. Látta a semmit, s, hogy ő is a semmi része.

Áttetsző, fényes színeket látott és a színek légiesen könnyen tekergőztek, beolvadtak egymásba, majd úgy váltak szét ismét. Zenét hallott, a semmiből jött, s tartott visszafelé, egyre halkabb, majd hangosabb hullámokban terjedt. Úgy vélte, hogy sajátos ritmusú, semmihez sem fogható égi zene, az öröm szimfónia, s az öröm végtelen. Éteri könnyűnek érezte magát, járókelők siettek el mellette. Érezte mások gondolatait. Egy asszony cipelte bevásárló szatyrait, hogy otthon vacsorát főzzön a családnak. Egy idős bácsi kiskutyáját húzta pórázán az esteli sétára. Két férfi állt a sarkon autóik mellett beszélgettek a napi munka után. Egy párocska a mozi esti előadására sietett, a nő kezében piros ajándéktasak és hozzá virág. Az újságos épp akkor húzta le a rolót. Az ékszer üzlet kirakat fényei csillogva vetültek a kockaköves járdára, s egy riadt arcú lány rohant a képzelt célja felé. Az utazó rámosolygott, s a lány egy parányi pillanatra megtorpant, de csak félig húzódott felfelé az ajka, majd folytatta útját, de lassított kicsit a tempón, már értette, így is, úgy is odaér, s pont akkor.

Az idő közben észrevétlenül visszatért és egy elhaladó autó vizet fröcskölt a mostban egy pocsolyából az utazóra, de már mindent látott és értett.

Most is ott van a mostban.

Szabadbattyán, 2018.11.27